Egyre több embernek okoznak nehéz pillanatokat a jóhiszeműen – és néha talán meggondolatlanul – felvett kölcsönök, ebben különösen a devizahitelesek érintettek. Vajon létezik megoldás számukra?
Az emelkedő svájci frank, japán jen és euró árfolyam nemcsak a hétköznapi emberek, de a hírességek költségvetését is mélyen érinti. Egyre többen panaszkodnak arról, hogy nem bírják már anyagilag a törlesztéseket. Mint arról korábban is írtunk, az érintettek között van Kálloy Molnár Péter, Bíró Ica és Hajdú Steve. Azóta pedig ehhez a spontán létrejött, “elit” klubhoz csatlakozott az elismert színész-rendező Rudolf Péter, a bevállalós rapper, Ganxsta Zolee, és az Omega örökifjú frontembere, Kóbor János is.
Tavaly mintegy 100 ezren tudtak élni a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségével – de a reménykedők közül sokan hoppon maradtak. Számukra jó hírünk van: egy április 1-től hatályba lépett módosítás alapján újra nyitva áll a lehetőség az ingatlancélú devizahitellel és a deviza alapú ingatlanlízinggel rendelkezők számára – bizonyos feltételek fennállása esetén -, hogy a pénzügyi intézményeknél igényelhessék az úgynevezett árfolyamrögzítés lehetőségét.
Az új árfolyamrögzítés azokra a deviza alapú kölcsönökre és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik:
Azoknak, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat átadása utáni második törlesztési esedékességi hónaptól, rögzített árfolyamon számítják át törlesztő részletüket forintra az intézmények. A pénzintézetek svájci frank esetén 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetén pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje során. Az új konstrukcióban a tényleges és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek közötti különbséget az árfolyamrögzítés időszakában egy gyűjtőszámlán, kétfelé bontva tartják nyilván a hitelintézetek.
A kétfelé bontott árfolyam-különbözetnek az a része terheli a hiteladóst, amely törlesztőrészlet tőkerészének árfolyam-különbözetére esik, ez halmozódik a gyűjtőszámlán. Míg a kamat- és kamatjellegű díjai úgynevezett mentesített követelésrészek. Ennek megfizetése az államot és a hitelt nyújtó pénzügyi intézményt terheli, tehát nem a hiteladós fizeti meg. Azért, hogy az esetleg túl magasra szökő árfolyamok ne rójanak további terhet a devizahitellel rendelkező családokra, megállapításra került az a legmagasabb devizaárfolyam is, amelyen felül már a gyűjtőszámlahitel egyenlege sem növekszik tovább.
Az árfolyamrögzítés lehetőségével csak azok a devizában eladósodott lakossági ügyfelek élhetnek, akik az alább felsorolt valamennyi feltételnek megfelelnek az első rögzített árfolyamon történő törlesztésig:
A kérelmek benyújtásának legkorábbi időpontja:
2012. december 31-ig kezdeményezhetik az ügyfelek a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését az adott pénzügyi intézménynél. Abban az esetben, ha az adós minden szükséges dokumentumot az intézmény rendelkezésére bocsátott, szerződés megkötésére 60 napon belül sor kerülhet. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötéséért a pénzügyi intézmény semmilyen költséget nem érvényesíthet.
Hasznos linkek:
Bővebben az árfolyam rögzítéséről >>
A hitelfelvétel mindig kockázatos vállalkozás. Annak, aki kölcsönt kér egy banktól, előre meg kell terveznie, meddig nyújtózkodhat, különben könnyen pórul
Ha nem tudtál élni a végtörlesztéssel, érdemes fontolóra venned a „second best” lehetőséget! Császár Zsanett Csak forintban törlesztett hitel esetén
Semmiből semmi sem lesz: ha nem él a jogaival, azzal önként mond le róluk. Tévedés azt hinni, hogy a bank