Életbevágó, hogy az ember pontosan felmérje a pénzügyi helyzetét, és mindig ennek függvényében költse a pénzét. A hitelek nagyon csábítóak lehetnek, ám jobb, ha az ember megfogadja a régi bölcsességet: csak addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.

„Én ezt már kislányként megtanultam – kezdi Mariann. – Amikor gyerekek voltunk, minden iskolai kirándulásról vittünk haza valamilyen ajándékot a szüleinknek. Egyszer hamar elfogyott a pénzem, és ahhoz, hogy valamit venni tudjak, kölcsön kellett kérnem tíz forintot.” A kölcsönt azonban meg kell adni, tisztában volt ezzel Mariann is, és amikor édesapjától pénzt kért, a szigorú atya nyilván tudni akarta, hogy mire kell az a tíz forint. „Nem kis fejmosást kaptam… – meséli Mariann. – Apa közölte, először és utoljára ad, de tanuljam meg, hogy addig szabad nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. Akkor ez valahogy örökre belém vésődött!”

Megtanultam takarékoskodni, aminek nagyon nagy hasznát veszem. Nem is olyan régen négy hónapra állás nélkül maradtam. Alkalmi munkáim ugyan voltak, de biztos jövedelmem nem. Ebben az időszakban nagyon jól jött az a kis megtakarítás.”

Mariann még lakásvásárlásra sem kért hitelt a banktól. „A család spórolta össze, ők segítettek – tulajdonképpen nekik tartozom még. De más családtagoknak tartozni, és más egy banknak. Manapság annyi mindent hallani arról, hogy emberek rosszul mérték fel anyagi helyzetüket, és hirtelen szinte teljesen tönkrementek. Én ezért is félek a hiteltől, és nem is tervezek kölcsön kérni.”

Külföldön készpénz helyett bankkártya

Mariann nem csak a hitellel óvatos. „Utazáskor nem szeretek sok készpénzt magamnál tartani. Sokkal biztonságosabb a bankkártya. Ráadásul jobban megéri, hiszen készpénz váltásakor valuta árfolyamok alapján történik az ügylet ha viszont kártyával fizet, akkor pedig az ennél kedvezőbb devizaárfolyamon számolja el a bank a költéseket” – mondja Mariann.