A pénz értéket képvisel, védeni kell. Minél nagyobb az érték és minél nagyobb a kockázat, annál inkább fontos a megbízható védelem is. Lássuk, hogy épül fel a befektetők védelme a tőzsdén, ahol a kockázat mindennapos vendég.
Nádasi Tibor
Ahogy azt már írtuk, a tőzsde egyrészt kétségen felül kockázatos hely, másrészt azonban biztonságos is, mert a kereskedést szigorú szabályok határozzák meg, ez szavatolja a befektetők védelmét is. A szabályozás kiterjed a tőzsdei kereskedő cégek, illetve a tőzsde működésére csakúgy, mint az ügyletkötésekre és az információk felhasználására.
A szabályok előírta nyilvánosságnak köszönhetően a befektetők folyamatosan nyomon követhetik az árak alakulását, a tőzsdén lévő vállalatokra vonatkozó híradásokat, ez az alapja a piac működésébe vetett bizalomnak, a piac stabilitásának. Az elérhető információk köre a napi kereskedési adatoktól az időszakos statisztikákon és idősorokon át a kibocsátói hírekig terjed, és minden olyan információt érint, amely a megalapozott befektetői döntések meghozatalához szükséges lehet.Ez azért fontos, mert a védelem első lépése a tőzsdén sem más, mint egyéb helyzetekben: ez pedig a mindenkitől elvárható gondosság saját védelme érdekében. Elég csak utalnunk arra, amiről már volt szó: a védelem ott kezdődik, hogy ki-ki felméri saját felkészültségét, reális lehetőségeit és elvárásait, és ezek ismeretében, megfontoltan hozza meg döntéseit, kezdve a befektetési szolgáltató kiválasztásától egészen a megbízások adásáig. Ha a maga részéről mindent megtett, akkor számíthat a befektető arra, hogy megkapja a törvény által biztosított védelmet bizonyos típusú károk elkerülésére vagy legalább enyhítésére.
A tőzsdei megbízás leadásakor sokszor túlzottnak tűnő adminisztráció, illetve a telefonos megbízások esetén a beszélgetés rögzítése is a befektetők védelmét szolgálja. Ezek a bizonylatok, illetve felvételek jelenthetik ugyanis a későbbi panaszok hivatkozási alapját, amennyiben úgy érzi a befektető, hogy a tőzsdei kereskedő cég nem a tőle elvárható gondossággal képviselte érdekeit az üzletkötés során.A brókercégekre vonatkozóan – a bankokhoz hasonlóan – szigorú szabályokat és tőkekövetelményeket határoznak meg. Ez a záloga annak, hogy a társaság rendelkezzen elegendő tőkeerővel az ügyfelek követeléseinek teljesítésére. Emellett törvényi előírás a tőzsdei kereskedő cégek számára, hogy az ügyfélszámlán lévő pénzt nem forgathatják, csakis az ügyfelek rendelkezése szerinti célra használhatják.
A tőkepiac törvényi felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el. A PSZÁF teszi meg a szükségesnek ítélt intézkedéseket, ha fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi szolgáltató a kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. Ha a helyzet megkívánja, a PSZÁF eljárást kezdeményezhet a befektetési szolgáltatóval szemben, és a tevékenységi engedélyt is visszavonhatja.
Felszámolási eljárás esetén az ügyfélvagyont érintő kártalanítás központi szereplője a Befektető-védelmi Alap (Beva). A Bevának minden magyarországi befektetési szolgáltató kötelezően tagja. A Beva kártalanítási eljárása azzal veszi kezdetét, hogy a bíróság a Beva-tag befektetési szolgáltató felszámolását elrendeli, valamint a felszámolás alá került Beva-tag a biztosítás alá tartozó ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni. Fontos azonban tudni, hogy a Beva nem véd a befektetések árfolyamesése, értékvesztése ellen. A kártalanítás összegének megállapítása az értékpapírok piaci árfolyama alapján történik. A kártalanítás lehetőségéről a felszámolás alá került társaságnál, a Bevánál, illetve a PSZÁF Ügyfélszolgálatánál is tájékozódhatnak az érintettek.A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva – befektetőnként és összevontan – legfeljebb húszezer eurónak megfelelő forint összeghatárig fizet kártalanítást. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
Mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy pénzügyeink intézése során úgy gondoljuk, hogy a bank, a biztosító, vagy épp a pénztár nem
A biztosítók által használt teljes költségmutató a befektetési egységekhez kötött, ún. unit-linked típusú élet- és nyugdíjbiztosítások költség szempontú összehasonlítását segíti
Részvénytulajdonosként az árfolyam-emelkedésen kívül osztalék formájában is részesülhetünk egy vállalat eredményeiből. Kérdés, hogy csak utóbbiért érdemes-e menő autómárkák papírjaiba fektetni?
