A hazai pénzügyi kultúra alacsony szintje negatívan hat a pénzügyi közvetítőrendszer jövedelmezőségére, végső soron pedig a gazdasági növekedésre – állítja a Mindennapi Pénzügyeink Program (MPP) honlapjának adott e-mail interjúban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A jegybank első embere az MPP-t kiemelkedő jelentőségűnek tekinti.
- Miként érintette a magyar pénzintézeti szektort a válság? Milyen mértékben romlottak a bankok tőkeellátottsági és jövedelmezőségi mutatói?
- A magyar gazdaság elmúlt évtizedben kialakult nagyfokú külső eladósodottsága és magas államadóssága, illetve ezzel párosuló alacsony növekedési potenciálja miatt Magyarország a régióban lévő versenytársainál nagyobb mértékben szenvedte meg a pénzügyi és gazdasági válságot, ami értelemszerűen a pénzintézeti szektort is érintette. A hazai bankrendszer ugyanakkor gyorsan alkalmazkodott a megváltozott pénzügyi és makrogazdasági környezethez. A bankok fizetőképessége mindvégig biztosított volt, a recessziós környezetben ugyanakkor jelentősen romló hitelportfolió-minőséggel és növekvő hitelezési veszteségekkel kellett szembenézniük. A bankrendszer tőkeellátottsága mindvégig stabil maradt, a jegybank szakértői által elvégzett stressztesztek alapján még a bekövetkezettnél jelentősen rosszabb gazdasági feltételek mellett is kezelhető mértékű lett volna a bankok pótlólagos tőkeigénye. Ehhez hozzájárult az is, hogy az anyabankok mindvégig elkötelezettek maradtak hazai leánybankjaik támogatásában.
- A magyar gazdaság ismét növekvő pályára állt, de a hitelezés még nem indult el. Minek hatására és mikorra javulhat a helyzet?
- A háztartási hitelállomány csökkenése 2010-ben – az árfolyamváltozások hatásától megtisztítva – gyorsult. A svájci frank árfolyamának erősödése ugyanakkor nemcsak a háztartások forintban kifejezett adósságát növelte, hanem értelemszerűen emelte a hitelek törlesztőrészleteinek mértékét is, ami jelentős alkalmazkodásra kényszerítette a devizahitellel rendelkező háztartásokat. Az óvatossági motívum erősödése és a kedvezőtlen munkapiaci körülmények ugyancsak visszafogták a lakosság hitelfelvételi kedvét. Eközben a hitelintézetek részéről jelentősen visszaesett a válság előtt túlzottnak bizonyult kockázatviselési hajlandóság. A hitelnyújtásra vonatkozó szabályok szigorítása (körültekintő hitelezés, deviza jelzáloghitelek tiltása) következtében szintén szűkültek a lakosság hitelfelvételi lehetőségei. A jegybank előrejelzései szerint a háztartási hitelállomány növekedésének kezdete 2012 második felére tolódhat.
- Hogyan értékeli nemzetközi összehasonlításban a magyarországi pénzügyi kultúra állapotát?
- A hazai és külföldi tapasztalatok, felmérések egyaránt azt mutatják, hogy a háztartások pénzügyi tudatossága alacsony, és ismeretei még mindig hiányosak. A pénzügyi válság az elmúlt években ráadásul – érthető okokból – fokozta az ügyfelek tartózkodását a pénzügyi szolgáltatókkal és termékekkel kapcsolatban. A hazai pénzügyi kultúra alacsony színvonala alapvetően meghatározza és hátrányosan befolyásolja a háztartások megtakarítási és befektetési, valamint hitelfelvételi és finanszírozási döntéseit, ami negatív hatást gyakorol a pénzügyi közvetítőrendszer egészének növekedési és jövedelmezőségi potenciáljára, végső soron pedig a gazdaság bővülésére és a piaci hatékonyságra. További kihívást jelent, hogy a pénzügyi piac fejlődésének eredményeként az elmúlt 10 évben Magyarországon olyan termékek és szolgáltatások jelentek meg, amelyek a fejlett országokban több évtizedes múltra tekintenek vissza. Mindeközben a magyar lakosság döntő hányada semmilyen pénzügyi-gazdasági képzésben nem részesült. Arra vonatkozóan, hogy a hazai lakosság pénzügyi kultúrájának szintje nemzetközi összehasonlításban hol helyezkedik el, várhatóan az év végén fogunk pontos képet kapni egy OECD által kezdeményezett 20 országot átfogó kutatási projekt eredményeként, amelyben Magyarország is részt vesz.
- Mit lehet tenni a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése érdekében? Milyen időtávon képzelhető el eredmény?- Az elmúlt években több állami intézmény – köztük a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete –, valamint számos piaci szereplő és civil szervezet tett lépéseket a lakosság pénzügyi jártasságának fejlesztésére. E közös cél hatékony megvalósításához azonban fontos lépés az érdekelt szervezetek közötti együttműködés további erősítése, a kezdeményezések összehangolása, valamint a programokhoz szükséges, szélesebb alapú finanszírozási háttér megteremtése.
A lakosság pénzügyi műveltségének növelését célzó programok a várt eredményeket természetesen nem egyik napról a másikra érik el, itt jellemzően több éves időtávban kell gondolkodnunk. A kifejtett tevékenység eredményességének értékeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen a folyamatos visszamérés, hogy lássuk, hol tartunk. Fontos továbbá ismerni, hogy a lakosság pénzügyi műveltsége terén pontosan mely területeken mutatkoznak továbbra is hiányosságok, amelyekre az egyes akciókat leginkább összpontosítani szükséges.
- Miért fontos az Ön számára a Mindennapi Pénzügyeink Program és mit vár ettől?
- A hazai lakosság pénzügyi ismereteinek fejlesztése mind a háztartások, mind a pénzügyi közvetítőrendszer egészének szintjén kiemelt jelentőségű, amit az eddig példa nélküli intézményi összefogás is bizonyít. A most induló Mindennapi Pénzügyeink program 15 hónapos időtávját, a kampány intenzitását és a mozgósított anyagi és szellemi erőforrásokat tekintve joggal reméljük, hogy kedvező irányú változásokat tudunk felmutatni a hazai lakosság pénzügyi ismereteinek fejlesztése terén.
